Az utolso namsara

Mindennek kezdeten volt Namsara, az egbol es lelekbol formalt ifju, aki nevetest es szeretetet hozott magaval, barhova ment.

Am ahol feny van, ott sotetsegnek is kell lennie - igy megjelent Iskari, a verbol es holdfenybol formalt leany, a pusztito, a halalhozo.

Asha, Firgard kiralyanak leanya ezeket a legendakat kisgyermekkent csak titokban elsuttogott mesekbol ismerte, megis megmagyarazhatatlan kotodest erzett a mult alakjaihoz.

A lanybol hamarosan a birodalom legrettegettebb sarkanyoloje valik, kierdemelve az iskari cimet - am ez maganyos szerep, melytol Asha inkabb erzi magat fegyvernek, mint fiatal nonek.

Egyik bestiat a masik utan vadassza le, hogy elhozza a fejuket a kiralynak, de nincs az a zsakmany, ami megmenthetne ot a vegzettol, mely odahaza var ra: apja odaigerte a kezet kegyetlen parancsnokanak, egy ferfinak, aki tisztaban van Asha valodi termeszetevel.

A lany nem akar mast, csak vegre leszamolni tragikus multjaval, es elkerulni sivar jovojet.

Amikor eselyt kap a szabadsagra, cserebe Firgard legerosebb sarkanyanak eleteert, kapva kap a lehetosegen.

Egy titokzatos fiu segitsegevel Ashanak le kell raznia magarol az iskari szerepenek lancait, es ki kell tarnia szivet a szerelem, a feny es az igazsag elott, melyet egeszen eddig eltitkoltak elole.