Hawking, Hawking: Tudos, celeb, zseni

Lehetseges, hogy a Stephen Hawkingot korulolelo mitosz csak reszben fedi a valosagot, es jo pelda a tudatos brandepitesre?

Hawking a kozmologia legfontosabb kerdeseit kutatta, es mar eleteben az egyik legbriliansabb elmenek tartottak, hirnevet megsem elsosorban tudomanyos tevekenysegenek koszonhette.

Mestere volt az onreklamozasnak: partit rendezett az idoutazoknak, megunnepelte a gyozelmet olyan tudomanyos vitakban, amelyekben valojaban nem is volt igaza, buvkorebe vonta a milliardos mecenasokat.

A kozvelemeny valosaggal csungott a szavain: a kerekesszekeben mozdulatlanul ulo tudosban az intellektus legtisztabb megnyilvanulasat latta.

A tudomanyos ujsagiro, Charles Seife eredeti megkozelitesu es tudomanyos alapossagu konyveben nemcsak megismertet Hawking munkassagaval es a legfontosabb eredmenyeivel, de annak is utanajar, rosszul gondoljuk-e, hogy sokat koszonhet neki az emberiseg?

A szerzo az idoben kvantumugrasokkal haladva, retegrol retegre fejti fel, milyen elemekbol szuletett es epult fel a mitosz, vagyis hogyan lett Stephen Hawkingbol, a fizikusbol ikonikus jelenseg.