Abraham regeje

Abraham vezer, akit Isten baratjanak neveztek, az ozonviz latta Sem atya ivadeka volt.

A bolcs pasztor-csaladfo hosszu es felettebb kalandos eleteben, ha kellett, harcias vitez volt, ha lehetett, akkor bekesseg-teremto.

Valamikor negyezer evvel ezelott elhetett: a Tigris es Eufratesz kozotti osvarosok vilagabol indult, es Kanaan pusztasagain vezerelte nepet.

Evezredek emlekezete szerint ovele kezdodik az Egy-Isten-hit, amelyet szakadatlanul oriz a zsido, a kereszteny es a mohamedan vallas.

A zsido nep es az arab nep egykent ot, Abrahamot tudta osapjanak.

Csodakkal teljes tortenetet az O- Testamentum legelso reszeben Mozes Elso konyvenek XII-XXV. fejezete orokitette nemzedekrol nemzedekre. -- Ebbol a bibliai regebol a legregebbi, pasztorkorszaki hostortenet bontakozik ki az olvaso elott.

Abraham hostetteit hajdanan bizonyara ugyanugy vandorenekesek vittek pasztortuzektol pasztortuzekhez, mint a sok mindenben hasonlo sumer es akkad eposzokat az asszir es babiloni dalnokok, es a homeroszi enekeket a gorog rapszodoszok. - A mai kolto megprobalta elkepzelni azt a nagyon regi hoskoltemenyt, amelynek hoset es kalandjait az O- Testamentum orizte meg es orokithette mirank.

Es ahogy elkepzelte mai tudassal, mai nyelvezettel, de hiven az emberiseg e nagy kozos oroksegehez, fogalmazta kronikas enekke Abraham regejet. - A kolto ugy erzi es veli, hogy csupan alazatosan ujramondja a mostani olvasonak az immar negy evezredes kozos orokseget. (Hegeds Gza)