nagy parazna szemtanuja

Janos, a patmoszi latnok, a Jelenesek Konyveben A nagy parazna"-nak nevezi Romat, amelynek szornyuseges hirei az akkori ismert vilag valamennyi tajan utalkozast es borzalmat keltettek.

Errol, ugyanerrol a Romarol, csaszari udvaranak buneirol es paraznasagarol irta Tacitus halhatatlan tortenelmi hiradasat, es ennek a kornak bunozo, olykor elmebeteg csaszarairol jegyezte fel nem sokkal kesobb Suetonius nevezetes pletyka- es anekdotagyujtemenyenek hol mulatsagos, hol hatborzongato torteneteit. - Nos, a mai iro - aki a klasszikus remekmuveknek is, a klasszikus mendemondaknak is lelkes olvasoja, Szent Janos apokalipszisenek, Tacitus tortenelmi muveinek, Suetonius eletrajzainak es mellettuk a kor divatos filozofiai muveinek ujraolvasasa utan, megprobalt kitalalni egy alakot, aki annak az idoszaknak buneit es paraznasagait sajat szemevel, kozelrol lathatta, de szerencsesen tulelte, hogy utana felidezhesse mindazt, aminek tanuja volt.

Ez a szemtanu olyan ember, aki jol lat, de ot nem veszik eszre; jelentektelen kulseju, csunya kis irnok a csaszari palota hivatalaban.

Szerencsetlen kulseje a szerencseje. A szepek, a daliasak, a latvanyosak - akar bunosok, akar artatlanok - belepusztulnak a tortenelem kavargasaba.

Az okos es muvelt jelentektelenek legyozhetetlenek; ok a tulelok, ok a szemtanuk.

Az o alulnezeteben", mint politikai, bunos es erotikus kalandok sorozata vonul itt az olvasok ele Caligula, Claudius es Nero vergozos es cselszovenyes, orgiakkal es tomeggyilkossagokkal teljes ket evtizede. (Hegeds Gza)