Madagaszkar kiralya

Ez az izgalmas regeny grof Benyovszky Moricrol (1741-1786) szol, talan a legkalandosabb eletu magyar utazorol szol, aki rovid elete soran negy vilagresz tobb orszaganak tortenetebe irta be a nevet.

Egeszen fiatalon lepett katonai palyara, huszar lett.

Apja halalakor orokosodesi vitaba keveredett, s Maria Terezia megfosztotta birtokaitol.

Ezutan kerult Lengyelorszagba, hosiesen vette ki reszet a lengyelek oldalan az oroszokkal vivott haboruban. 1769-ben sulyosan megsebesulve orosz fogsagba esett, Sziberiaba szamuztek.

A muvelt Benyovszky hamar kivivta a helyi kormanyzo bizalmat.

Kozben elkeszitette Kamcsatka elso foldrajzi, neprajzi es allattani leirasat. 1771 tavaszan a fegyenctelepre szamuzott cari tisztekkel felkelest szervezett, elfoglalt egy erodot, a kikotoben horgonyzo hajokat, es kialtvanyt szerkesztett.

Ez az irasmu a kesobbi oroszorszagi forradalmi mozgalmak manifesztumainak mintajaul szolgalt.

Hajoval elobb a Bering-szigeteket erintette, majd a Matyas-, Lorinc-szigetek erintesevel Amerika partjatol delnek vette utjat, eljut az Aleut-szigetekre, majd a Kuril-szigetek erintesevel kikotott a japan szigeteken is. 1773-ban megtelepedett Madagaszkaron, ahol ket erodot is emelt tamaszpontul, s 1774-ben megalapitja (a francia uralkodo tiszteletere) Louisbourg varosat.

Ebben az idoben meg az europaiak nem ismertek Madagaszkar belsejet.

Harom nagy expediciot szervezett, a tapasztalatairol szolo beszamolok Madagaszkar megismeresenek fontos reszei.

Benyovszky vegul is kilepett a francia kiraly szolgalatabol, es a madagaszkari nepet valasztotta, sot irasba is foglalta a sziget nepeinek szant alkotmanyt, melyet a torzsfonokok elfogadtak...