Szivarvany Pesttol Parizsig

Ezek az itt osszefogott lapok visszavittek ifjusagomba, erett eveimbe, es abba az ibolyan tuli fenybe, amikor az iro es minden kortarsa megy, megy lefele.

De megiscsak ma lepek kotetemmel olvasoim ele. Ma, amikor az utanam kovetkezo ket nemzedeket ugy atjarja a reajuk mert haboruk es gyilkolo kirobbanasok iszonyata, hogy ketsegbeeseseben es lazadasaban, ha alkot, annyi torzkepet vetit az emberrol es vilagarol - konyvben, kepen, plasztikaban, zeneben.En nem.

Engem az eletbe elindito egyutterzes az emberrel ma sem hagyott el.

Pedig en is lazadok ma is, es lazadtam mindig a megtaposottak sorsa ellen.

Megis, keresem a boldogitot a muveszetben es a megnyugtatot a tudomanyban, mert hiszem, hogy azt vigaszul kaptuk."