szezon vege

Tunderkertbe invitalja olvasoitTatay Sandor utolso, immar posztumusz konyveben.

A videk, amelyet bejarunkvele, az iro igazi otthona volt: a badacsonyi szoloskertek, a tavolban kekloBalaton, a napfenyben furdo hegyoldal, az orszag egyik legszebb videke, amitmegismerni es megszeretni Tatay is tanitott bennunket.

S ennek a gyonyorutajnak a ragyogasat csak fokozza az a szeretet, amellyel az iro elenkvarazsolja.

O, aki minden fat,viragot, minden szolot ismert itt, tudta az evszazados ultetvenyek tortenetet,most kezen fogja az olvasot es megismerteti a hegy lakoival.A tosgyokeresekkeles az ujonnan idetelepultekkel, akiket egy csapasra meghoditott ez a vilag,akiknek keze nyoman ujra viragzasnak indulhatott itt az elet.

Emberi sorsokelevenednek meg a konyv lapjain, szines figurak a multbol, de a jelenbol is;hiszen Tatay nemcsak emlekeit idezi fel, nemcsak a hegy multjat.

Elete utolsoperceig a jelenben is elt, a jelen gondjai foglalkoztattak, muvesziek espolitikaiak egyarant.

Tortenetei ezert nem csupan hangulatos anekdotak, hanem amuvesz toprengesei is az iroi let, az iroi munka kerdeseirol.